Hatékonyabb AI-ügynökök az MCP protokoll kódvégrehajtásával
Az AI-ügynökök és külső rendszerek összekapcsolása eddig gyakran egyedi integrációkat igényelt, ami nehezítette a skálázhatóságot és többszörözte a fejlesztési munkát. A Model Context Protocol (MCP) egy nyílt szabvány, amely univerzális megoldást nyújt az ügynökök és különféle eszközök, adatforrások összekapcsolására. 2024 novemberi bevezetése óta az MCP rendkívül gyorsan terjedt, több ezer MCP szervert építettek, és elérhetőek SDK-k a legnépszerűbb programozási nyelveken. A protokoll mára iparági sztenderddé vált, lehetővé téve, hogy az ügynökök több száz vagy több ezer eszközhöz férjenek hozzá egyszerre.
Ugyanakkor a kapcsolódó eszközök számának növekedése új kihívásokat hozott magával: a teljes eszközdefiníciók betöltése és az eszközök közötti köztes eredmények továbbítása jelentősen lassítja az ügynököket és megnöveli a költségeket. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan segíthet az MCP-vel kombinált kódvégrehajtás az erőforrás-hatékonyabb működésben, csökkentve a token-felhasználást és javítva az ügynökök teljesítményét.
Az MCP protokoll és a tokenhasználat problémái
Az MCP kliensalkalmazások jellemzően az összes eszközdefiníciót betöltik előre, és közvetlenül a modell kontextusába helyezik azokat. Ez a megközelítés gyors hozzáférést biztosít, de a definíciók mérete miatt a kontextusablak hamar túlzsúfolttá válik. Ha egy ügynök több ezer eszközhöz kapcsolódik, akár több százezer token feldolgozására is szükség lehet, még mielőtt egy kérést elindítana. Ez nemcsak válaszidőben, hanem költségekben is jelentős terhet ró a rendszerekre.
Egy másik gyakori probléma az úgynevezett köztes eredmények kezelése. Például ha az ügynök egy dokumentumot tölt le a Google Drive-ról, majd azt rögzíti egy Salesforce rekordban, az egész dokumentum tartalma kétszer kerül be a modell kontextusába. Hosszabb szövegek vagy nagy adatstruktúrák esetén ez a többszörös átvitel jelentős tokenhasználatot eredményez, és akár a kontextusablak méretkorlátját is meghaladhatja, amely megszakíthatja a munkafolyamatot. Ráadásul a sok adat átmásolása között megnő a hibalehetőség is.
Kódvégrehajtás: az MCP hatékonyabb használatának kulcsa
A fenti problémákra jól bevált megoldás, ha az MCP szervereket nem közvetlen eszközhívásként kezeljük, hanem kódszerű API-ként. Ebben az esetben az ügynök kódot ír, amely a szükséges eszközökhöz csak akkor fér hozzá, amikor valóban szükség van rájuk. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az adatok feldolgozása már a végrehajtási környezetben megtörténjen, mielőtt az eredmények visszakerülnének a modellhez. Így jelentősen csökken a tokenfelhasználás és az ügynök gyorsabban, költséghatékonyabban működik.
Egy gyakorlati megvalósítás során a csatlakoztatott MCP szerverek eszközei fájlrendszer struktúrában jelennek meg, ahol minden eszköz külön fájlba kerül. Például a Google Drive-hoz és a Salesforce-hoz tartozó eszközök külön-külön TypeScript fájlokként vannak elérhetők, amelyeket az ügynök dinamikusan hív meg a feladatának megfelelően. Ez a megközelítés akár 98,7%-os tokenmegtakarítást eredményezhet, ami időben és költségekben is jelentős előnyt jelent.
A kódvégrehajtás további előnyei az MCP-vel
A kódvégrehajtás nemcsak tokenhatékonyabbá teszi az ügynökök működését, hanem számos más előnyt is biztosít. Ilyen például a progresszív adatfeltárás, amikor az ügynök csak az adott feladathoz szükséges eszközöket és információkat tölti be, ezzel is csökkentve a kontextus terheltségét. Emellett nagy adathalmazok esetén az ügynök képes szűrni vagy aggregálni az adatokat a kód szintjén, így nem kell minden sort a modellhez továbbítani.
A kódvégrehajtás lehetővé teszi továbbá komplex vezérlési struktúrák – például ciklusok, feltételek és hibakezelés – használatát, amelyek gyorsabb és megbízhatóbb működést eredményeznek, mint a hagyományos eszközhívások egymásutánja. Az adatvédelem terén is előnyös, hiszen az érzékeny információk alapértelmezetten a végrehajtási környezetben maradnak, így nem kerülnek be a modell kontextusába, csökkentve ezzel az adatvédelmi kockázatokat.
Állapotmegőrzés és újrahasznosítható tudás
A fájlrendszerhez való hozzáférés segítségével az ügynökök képesek megőrizni az állapotukat a különböző műveletek között. Például köztes eredményeket menthetnek fájlokba, amelyeket később újra felhasználhatnak vagy folytathatnak. Ez az állapotmegőrzés növeli a folyamatos munkavégzés hatékonyságát és lehetővé teszi a hosszú távú feladatok megvalósítását.
Ezen túlmenően az ügynökök „készségeket” (Skills) is fejleszthetnek: újrafelhasználható funkciókat és szkripteket, amelyeket bármikor előhívhatnak. Ezek a készségek strukturált módon dokumentálhatók és integrálhatók az ügynök működésébe, így fokozatosan egyre összetettebb és hatékonyabb eszköztárrá bővülhetnek.
Összegzés
Az MCP protokoll kiemelkedő keretet ad az AI-ügynökök és külső rendszerek összekapcsolásához, azonban a növekvő eszközök és adatok kezelése komoly kihívásokat jelent a tokenhasználat és válaszidő tekintetében. A kódvégrehajtás alkalmazása az MCP-vel lehetővé teszi, hogy az ügynökök hatékonyabban, gyorsabban és biztonságosabban működjenek, kihasználva a programozási nyelvek rugalmasságát. Ez a megközelítés nemcsak csökkenti a költségeket, hanem új lehetőségeket is nyit az adatkezelés, állapotmegőrzés és biztonság terén.
Az MCP közösség folyamatosan fejlődik, és a fejlesztőknek érdemes megosztaniuk tapasztalataikat, hogy együtt formálják a jövő intelligens, összekapcsolt ügynökrendszereit.
—
*Ez a cikk Adam Jones és Conor Kelly munkája, akik köszönetet mondanak kollégáiknak a szakmai visszajelzésekért.*
