Hogyan készülhetünk fel az AI gazdasági hatásaira? – Policy javaslatok és stratégiák
A mesterséges intelligencia (AI) rohamos fejlődése és egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtathatja meg a gazdaság szerkezetét. Bár pontosan nem tudjuk, milyen mértékű és irányú gazdasági hatásokkal kell majd számolnunk, a döntéshozóknak már most érdemes elkezdeniük a felkészülést. Számos szakértő és kutató foglalkozik azzal, hogy milyen politikai eszközökkel lehet kezelni az AI okozta változásokat, legyenek azok akár pozitívak, akár kihívást jelentők a munkaerőpiacon és a társadalomban. Ebben a cikkben bemutatunk néhány, a jövő gazdasági helyzeteihez igazodó, érdemes megfontolni való policy javaslatot.
Az AI gazdasági hatásainak változatos forgatókönyvei
Az AI várható gazdasági következményei eltérő ütemben és mértékben jelentkezhetnek, ezért a szakértők többféle forgatókönyvet is vizsgálnak. Az egyik legfontosabb feladat, hogy az egyes esetekhez igazodva alakítsuk ki a megfelelő politikai válaszokat. Ezért az elképzelések három fő kategóriába sorolhatók:
1. **Általános, minden forgatókönyvre alkalmazható intézkedések**, amelyek akkor is hasznosak lehetnek, ha az AI nem okoz jelentős munkahelyvesztést vagy gazdasági zavarokat. Ilyenek például a munkavállalók átképzését támogató programok vagy az infrastruktúra-fejlesztést gyorsító engedélyezési reformok.
2. **Mérsékelt hatású forgatókönyvek**, ahol az AI már érezhetően befolyásolja a béreket és bizonyos munkakörök megszűnéséhez vezet. Itt már komolyabb állami támogatásokra lehet szükség az átképzés és a munkahelyek elvesztése miatt érintettek megsegítésére. Szintén felmerülhet az automatizációra kivetett adók bevezetése.
3. **Gyorsan és mélyrehatóan átalakuló forgatókönyvek**, amikor drasztikus munkahelyvesztés és növekvő társadalmi egyenlőtlenség alakul ki. Ebben az esetben például állami vagyonalapok létrehozása jöhet szóba, amelyek az AI-ból származó gazdasági haszon egy részét visszajuttatnák az állampolgároknak.
Általánosan alkalmazható javaslatok az AI gazdasági hatásainak kezelésére
Az egyik legfontosabb lépés a munkaerő átképzésének és továbbképzésének támogatása. Egy amerikai kezdeményezés, az úgynevezett Workforce Training Grant például évente jelentős támogatást javasol a munkáltatóknak, hogy formális képzési programokat indítsanak az új készségek elsajátítására. Ez a modell akár a felsőoktatásra szánt támogatások átcsoportosításával is finanszírozható lenne, de felmerült az is, hogy az AI használatára kivetett adókból is származhatna forrás az ilyen programokra.
Fontos továbbá az adókedvezmények átalakítása, hogy ösztönözzék a munkavállalók megtartását és átképzését ahelyett, hogy egyszerűen elbocsátanák őket. Jelenleg ugyanis az adórendszerek gyakran a fizikai beruházásoknak kedveznek a humán tőkével szemben, ezért szükséges lehet a képzési költségek adómentességének bővítése.
Az állami bevételek védelme érdekében szintén javasolt a társasági adózási szabályok szigorítása és modernizálása, hogy megakadályozzák a nagyvállalatokat abban, hogy mesterségesen csökkentsék adóalapjukat. Emellett az engedélyezési folyamatok gyorsítása különösen fontos az AI fejlesztéséhez szükséges nagy adatközpontok és energia-infrastruktúra kiépítéséhez, így elősegítve a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.
Mérsékelt forgatókönyv esetén szükséges lépések
Ha az AI okozta munkahelyvesztés és bércsökkenés már jelentős, akkor komplexebb támogatási rendszerekre lehet szükség. Az egyik ilyen elképzelés a kereskedelmi ágazatokban már működő Trade Adjustment Assistance (TAA) program adaptálása az AI okozta munkaerőpiaci változásokhoz. Ez az úgynevezett Automation Adjustment Assistance (AAA) program célja, hogy az elbocsátott dolgozók új készségeket tanulhassanak, illetve anyagi segítséget kapjanak. A program finanszírozása akár az AI-t használó nagyvállalatokra kivetett speciális adókból is történhetne.
Ugyancsak felmerült az AI rendszerek működtetéséhez szükséges számítási kapacitás, vagy az AI által generált digitális „tokenek” megadóztatásának lehetősége. Ez a fajta adózás különösen akkor lehet hatékony, ha az AI már önálló fogyasztóként is jelentős erőforrásokat használ fel a gazdaságban, és így a hagyományos munkaerőpiacok visszaszorulnak.
Gyorsan változó, radikális forgatókönyvekhez illeszkedő javaslatok
Az AI által generált gazdasági értékek elosztásának átalakítása is napirenden van. Egyes szakértők olyan állami vagyonalapok létrehozását javasolják, amelyek részesedést szerezhetnének az AI szektor bevételeiből. Ezáltal az állampolgárok közvetlenül is profitálhatnának az AI gazdasági sikereiből, miközben az állam befolyást gyakorolhatna a szektor fejlődésére.
A fogyasztási adók, például az általános forgalmi adó (ÁFA) bevezetése vagy modernizálása szintén fontos eszköz lehet az állami bevételek növelésére, különösen olyan országokban, mint az Egyesült Államok, ahol ilyen adó nincs vagy alacsony a mértéke. Végül új, az AI gazdasági súlyát jobban tükröző adózási formák kidolgozása is szükséges lehet, például alacsonyabb kulcsú vagyonadók bevezetése a nagy nyereségű vállalatok számára.
Közös fellépés a jövő kihívásaira
Az AI gazdasági hatásai még bizonytalanok mind időben, mind mértékben, ezért elengedhetetlen a kutatók, döntéshozók és az iparág képviselőinek folyamatos párbeszéde. Az Anthropic például 10 millió dolláros támogatást jelentett be az Economic Futures Program bővítésére, amely a mesterséges intelligencia gazdasági hatásainak elemzését és a kapcsolódó policy javaslatok kidolgozását célozza.
A most bemutatott javaslatok inkább kiindulópontok, amelyek további kutatást és nyilvános vitát igényelnek. Az előrelátó és rugalmas politikaalkotás révén azonban a társadalom és a munkaerő is felkészültebben nézhet szembe az AI által hozott változásokkal, és jobban kihasználhatja a technológia előnyeit.
—
Az AI és gazdasági hatásainak kezelése tehát nem csupán technológiai kérdés, hanem komplex társadalmi és politikai feladat is, amelyhez sokoldalú és innovatív megközelítésekre van szükség. A jövő sikere azon múlik, mennyire sikerül időben és hatékonyan reagálnunk ezekre a kihívásokra.
